Stork Systems | Fejlesztések
19860
page,page-id-19860,page-template-default,ajax_fade,page_not_loaded,,select-child-theme-ver-1.0.0,select-theme-ver-3.2.1,wpb-js-composer js-comp-ver-4.12,vc_responsive
 

Fejlesztések

... a gép szükség esetén már a fedélzeten feldolgozza, önálló kiértékeléssel segítve a feladatvégzést.

Fejlesztések

A Stork Systems – sok, magas minőséget kínáló versenytársával ellentétben – nem integrátor cég, azaz termékeit nem a piacon már meglévő egységek szakszerű összeállításával, hanem saját fejlesztéssel állítja elő. Így a Stork esetében a repülőgép irányítási és adatátviteli rendszer, valamint a távérzékelést vagy megfigyelést végző payloadok vezérlése egy komplex rendszert alkot, miközben minden funkció önálló működőképessége is biztosított.

A sokrétű alkalmazhatóság kulcsa a komplexitás, hiszen ezeknél a repülőgépeknél a payload nem csupán a felfüggesztett „hasznos teher”, hanem a vezérlési rendszerbe integrált eszköz, amelynek adatait a gép szükség esetén már a fedélzeten feldolgozza, önálló kiértékeléssel segítve a feladatvégzést. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a repülőgép saját adatbázisa alapján képes az adott feladat szempontjából releváns információk azonosítására és kiválasztására, így előre nem szükséges pontos repülési tervet megadni, elég a feltérképezendő terület határait megjelölni, amelyeken belül a rendszer önállóan elvégzi a megfigyelést. Repülés közben a gép ugyanis képes a megadott mintázatok és a tárolt adatbázis alapján kiválasztani a keresett fizikai jelenségeket az adott területen.

A Stork vezető nélküli repülőgép rendszerének előnyei
  • Magas repülési óraszám: változattól, meghajtási módtól és feladattól függően 3-7 óra
  • Nagy hatótávolság: változattól, meghajtási módtól és feladattól függően 300-600 kilométer
  • Megfigyelési feladatok ellátására specifikált sárkányszerkezet kialakítása, amely képes alacsony, akár 40-50 km/h-s cirkálósebesség biztosítására is
  • A nagy hatótávolság mellett is stabilan működő, redundáns irányítási rendszer
    Szándékvezérelt, autonóm repülés
  • „Haszongépjármű” jellegű, strapabíró szerkezeti kialakítás
  • Külön pilóta és külön megfigyelő kamerarendszerek
  • A gép saját működtetésén felül, a megfigyelési feladatok ellátásához szükséges fedélzeti számítógép-kapacitás
  • Pilótán kívüli, a megfigyelési feladatokban a gép adatait használó földi egységek kiszolgálása
  • Repülőgép oldalról multi kliens kiszolgálás biztosítása
A sárkányszerkezet

A sárkányszerkezet a legmodernebb kompozit anyag felhasználásával készül. A maximális sebesség és a repülési idő a motor konfigurációjától függően változhat. A sárkányszerkezet maximális sebessége alap szárnykonfigurációval 51m/s.

Az általunk tervezett csupaszárny forma a hagyományos sárkányszerkezetekhez képest nagy beltérrel és nagyobb felhajtóerővel rendelkezik, viszont az e formára jellemző repülési korlátokat bizonyos speciális aerodinamikai megoldásokkal sikerült kiküszöbölnünk. Ennek köszönhetően a sárkányszerkezet önstabilitása rendkívül jó, ami lehetővé teszi a szélsőséges időjárási viszonyok közötti üzemeltetést is. Nagy figyelmet fordítottunk továbbá a hordozhatóságra és a könnyű kezelhetőségre. Ennek érdekében a sárkányszerkezet 1,5 méteres darabokra szedhető, ami akár egy személyautóval is lehetővé teszi a szállítást.

A tervezésnél fő szempont volt továbbá az energiatároló egységek (akkumulátor, üzemanyagtank) gyors cseréje vagy feltöltése, ezért a már kimerült tárolóegység egy egységként, „hot plug” rendszerben cserélhető. A gyártási technológia és rend kialakításánál fontos szempont volt a szerelhetőség, szervizelhetőség valamint az alkatrész utánpótlás megvalósíthatósága.

A repülésvezérlő elektronikai rendszer legfontosabb paraméterei

Az általunk fejlesztett repülőgép-felügyeleti elektronika egy több mikrokontrollerből felépülő hálózat, ami a gép egyes komponenseit ellenőrzi. Önálló kiértékelési mechanizmussal rendelkeznek a mögöttes elektronika működéséről. A központi modul a beérkező adatok alapján eldönti, hogy a gép helyesen működik-e, vagy sem, és, ha nem, akkor mi a teendő. A központi egységünk három független repülésvezérlő elektronika közül választhat hiba esetén. Ha egyik sem „található”, akkor a rendszer gondoskodik az ejtőernyő nyitásáról.

Ebben a méretben, a Storkon kívül senki nem készített redundáns repülésirányító rendszert, amit egy független felügyeleti elektronika értékel ki. Ilyen mikrokontrollerek kerülnek az akkumulátorok cellái közé is, ami számos funkciót tesz lehetővé, például a cellahibák kezelését a gép lezuhanása nélkül, valamint a napcellás töltést mind a földön, mind üzem közben, a levegőben. A gép minden főbb alkatrésze beépített egyedi azonosítóval ellátott elektronikával rendelkezik, amely az adott alkatrész repülési adatait is tárolja. Ennek fontossága abban rejlik, hogy az üzemeltetőnek nem kell figyelemmel kísérnie a repült órákat, terheléseket, és az ehhez tatozó szervizelési feladatokat, hiszen ezt a rendszer automatikusan jelzi.

A repülésvezérlő rendszer főbb funkciói
  • Stabilizált repülés
  • Autonóm repülés
  • Önálló feladat végrehajtása az előre beállított program szerint, a pilóta beavatkozása nélkül
  • Automatikus felszállás
  • Automatikus leszállás
  • Fail safe üzemmódok
A saját fejlesztésű videójel-továbbítási rendszer

A Stork-rendszer szerves részét képezi a repülésért és irányításért felelős elektronikákon kívül egy többmagos processzorral rendelkező eszköz, amit kifejezetten a payload (esetünkben a megfigyelő kamera) kiszolgálására integráltunk az irányítási és felügyeleti rendszerbe. Ez az eszköz repülés alatt rögzíti a felvett anyagot (természetesen titkosítva), valamint erre az eszközre fejleszthető önállóan a speciális payloadok üzemeltetési szoftvere (pl. multispectralis kamerák, megfigyelő kamerák, képfelismerés, automatikus tárgykövetés, rádió megfigyelés, zavarás, lidar szkenner).

Mivel a payloadnak fenntartott számítási kapacitás szerves része az egész rendszernek, az ott keletkező adatok online láthatók akár on-screen adatokkal ellátva, és tovább feldolgozhatók a földi egységek részéről, valamint gépjármű vagy személy követése esetén képesek a repülési irány automatikus meghatározására. Kommunikációs rendszerünk lehetővé teszi, hogy a feladatot végrehajtó földi egységek önállóan figyeljék a payload kamera képeit, illetve akár minimális jogosultságot biztosíthat számukra a kamera kezelésére a repülő személyzet beavatkozása nélkül.

Az itt használt hardver a rendszer szerves része, speciális szoftverrel és titkosítással csak erre a célra készült.

A Stork repülőgép irányítása

Az általánosan alkalmazott szoftverek legtöbb esetben a Google Maps szolgáltatásait használják. Mi ezt az utat nem tartjuk jónak, mivel az online használt térképek adatait a Google naplózza és indexeli, ami bizonyos esetekben nem szerencsés. Az általunk használt térkép telepítve van a földi állomásra, használata nem igényel belépést a szolgáltató szerverére. Az adatok a pilóta irányító egységén, valamint, speciális kommunikációs csatornák megléte mellett, távoli kiértékelő és irányító központokba is eljutnak. A fejlettebb IP-alapú rendszerek lehetővé teszik a gépek megjelenítését egy meghatározott irányító központban, valamint azonos időben, a feladatban résztvevő egységek is megkapják a kívánt információt – vagy a központban kiértékelt adatok hagyományos kommunikációs úton jutnak el a feladatban résztvevő csapatokhoz.

Egy irányítótáska 4 független légi járművet képes egy időben irányítani. A földi állomások között szabadon átadható a repülőgép. A payload kamera képe a speciális eszközökkel külön kezelhető, a kamera mozgatható és a megfigyelést az a személy végzi, aki a feladatot végrehajtja. Természetesen a kép eljut a pilótához és a központba is. Nem a földi egységen keresztül történik a videótartalom szétosztása, hanem maga a gép végzi. Ennek előnye, hogy a földi üzemeltetésnek nem szükséges hatósugáron belül lennie repülés közben, a gép autonóm módban repül a megfelelő program szerint, de a földi egységek (nem a pilóták) a videóanyagot megkapják, hiszen a gép az ő körzetükben tartózkodik. Ha a földi egység rendelkezik irányítótáskával, akkor a gép irányítását is átveheti a bázison ülő pilótától.

A Stork-rendszerbe minden lehetséges kommunikációs csatornát beépítettünk: 5GHz és 2,4GHz, valamint 4G mobil és műholdas kommunikáció. A rendszer a rendelkezésre álló csatornák között, az ideális adatátvitel érdekében automatikusan „válogat”. Ugyanezt teszi a rendelkezésére álló irányítási rendszerek között is (központi szerveren keresztül vagy direkt kapcsolatban a földi egységgel). Kommunikációvesztés esetén a gép természetesen visszatér a megadott HOME pontra.

Az irányítótáska
  • Két független monitor: egy nagyobb (minimum 15”) és egy kisebb (minimum 8”)
  • Alaplap négymagos processzorral (minden operációs rendszerrel kompatibilis)
  • Hálózati tápellátás, napelemről történő üzemeltetés és töltés
  • A gép fedélzeti akkumulátorainak töltésére alkalmas töltő
  • A gépek karbantartásához és szervizeléséhez szükséges perifériák
Saját fejlesztésű Stork-katapult
  • Hosszúság: 6 méter
  • Maximális felszálló tömeg: 20 kg
  • Maximális felszálló sebesség: 70 km/h
  • Forgó légcsavarral is indíthatóak a gépek
  • Zsír- és olajmentes üzemeltetés
  • Elektromos felhúzás és indítás
  • Speciálisan erre a célra készített gumi fejti ki az indítóerőt
  • Kérhető még pneumatikus elven működő változat is